Bizonyára sokan beleestek már abba a hibába, hogy több pénz volt az egyenlegükön mint jogszerűen járt volna és azt elköltötték. Nyilván, ha egy banki félreutalásból származik az adott összeg azt azonnal korrektúrázza a bank amint észreveszi vagy a felhasználó bejelenti a félreutalást.

 Viszont mi a helyzet akkor ha a bank téved?

 Itt pontosan arra gondolok, hogy a bank például duplikál egy könyvelést és a duplikált egyenleg több napon keresztül (3-10kb)  elérhetővé és felhasználhatóvá válik egy ügyfél számára. Tegyük fel, hogy az ügyfél nem követi folyamatosan az egyenlegét fejben és úgy gondolja, hogy mivel fizet egy szolgáltatásért a bank felé aminek az is része, hogy ők vezetik rendesen a számlát illetve mindig reális, nem fiktív egyenleget írnak ezért bízik a mutatott egyenlegben.  Ennek következményében ezt az összeget jóhiszeműen elkölti majd nagyjából 12 nap múlva megnézi az egyenlegét és látja, hogy az  mínuszban van, pedig ő csak annyit költött amennyi a számláján volt és nincsen semmiféle hitelkerete. Amikor ezt észreveszi felhívja a bankot és jelenti a problémát. Hosszas levelezés után kiderül, hogy a bank hibázott mert duplikált egy utalást ami kb 10 napig volt látható és felhasználható az ügyfél számláján

 Ez egy nagyon bonyolult, de életszerű helyzet. Egy becsületes törvénytisztelő állampolgár azt gondolná, hogy ilyen nem történhet meg,vagy ha mégis akkor kártérítéssel kell, hogy tartozzon felé a bank. Logikus, ha valaki fizet egy szolgáltatásért és a szolgáltató hibázik, vagy nem szolgáltat akkor a szolgáltató valamifajta kárpótlással (kártérítéssel) tartozik a felhasználó felé. 

 Most nézzük meg, hogyan szól a törvény ilyen esetben: "A számlavezető a fizetési számlán történt téves jóváírás helyesbítése és a számlavezetés körében a számlatulajdonossal szemben keletkezett esedékes követelése érvényesítése céljából jogosult a fizetési számlát megterhelni." (Gyorstalpalóként azt érdemes tudni, hogy a fizetési számla egyik fajtája a bankszámla.)
Ez a törvényi rendelkezés pont azt jelenti, ha a bank hibázik akkor annyiban rendelkezhet a számlatulajdonos számlája felett, hogy korrigálja a hibáját.

Összegzésül tehát amikor a bank például csinál egy duplikált könyvelést tehát hibát követ el, következmények nélkül javíthatja a tévedést és rendelkezhet az egyenlegünk felett mert így szól a törvény. Abba most nem szeretnék belemenni ez mennyire etikus a többi területen lévő szolgáltatóval illetve az ügyfelekkel szemben, ezt döntse el mindenki maga.

 Magyarországon a 2018. április–júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 475 ezer fő volt, 55 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,3%-ra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, de a nők esetében a javulás mértéke nagyobb volt.

 Ez annyit  jelent, hogy 4 millió 475 ezer aktív keresettel rendelkező van ma az országunkban. Gondoljunk csak bele mennyi pénzügyi lehetőség vár erre a sok emberre. Mindennap folyamatosan bombázzák az embereket különféle ajánlatokkal, termékekkel.Sajnos sokan gondolkodnak úgy, hogy van egy bankszámlájuk amire megkapják a havi fizetésüket amit pedig már nagyjából 5 nappal később le is nulláznak majdnem teljesen. Ez nem egy jó szokás,de nagyon sok ember él így. Ezenfelül az okosabbak gondolnak a jövőre,  például lakást szeretnének vásárolni ezért rendelkeznek lakástakarékkal. Sok millió ember biztosításokat is köt, ez mostanában nagyon divatba jött Magyarországon. 

 Jogosan jön a kérdés ennyi bank, biztosító, ajánlata közül melyik számunkra a legmegfelelőbb? A válasz mindig az egyének szintjén keresendő, mivel ha valaki például bemegy egy bankba ott csak az adott banknak az ajánlatait tudja igénybe venni, ugyan ez igaz a biztosítóknál is. Itt jön be a képbe a pénzügyi tanácsadó.

Felmerülhet bennünk, hogy mit is csinál a pénzügyi tanácsadó?

A pénzügyi tanácsadó megvizsgálja az adott személy jelenlegi anyagi helyzetét például milyen hitelei vannak,  van-e nyugdíj illetve lakás takarék, életbiztosítás stb... Tehát felméri az egyén pénzügyi státuszát és ebből készít egy elemzést. Miért is kell ez? Mint említettem korábban ha valaki bemegy egy bankhoz vagy biztosítóhoz sok ajánlatból válogathat, de mégsem válogathat az összes bank illetve biztosító ajánlatából. Gondoljunk bele, ha választhatnak az összes bank és biztosító ajánlatából sőt ezt nem is nekünk kéne tennünk hanem lenne erre egy bizalmasunk. A pénzügyi tanácsadó pont ezt a szerepet tölti be, nem csak felméri az egyén anyagi helyzetét, hanem megtalálja számára a legoptimálisabb megoldásokat is az összes biztosító illetve bank ajánlatai közül.

Miért is jó mindez egy havi keresettel rendelkező állampolgárnak?

A képlet nagyon egyszerű:

- Sokat tud spórolni neki a pénzügyi tanácsadó a különböző bankok illetve biztosítások ajánlatain keresztül

- A sok spórolás következtében még több pénzt tud csinálni befektetésekkel

- Tud az Ön helyében is  tudatosan gondolni a jövőre

Miért van az, hogy a világban nagyon sok szegény és nagyon sok gazdag ember él? Mi a különbség a gondolkodásmódjukan? Miért nem lehet mindenki gazdag? 7 pontban szedtük össze a szegények és gazdagok közti szokásbeli ellentéteket.

1.pont A szegény emberek sok Tv-t néznek, a gazdagok pedig könyveket olvasnak. 

Mennyi időt töltesz Tv-nézéssel? És mikor volt utoljára amikor elolvastál egy könyvet? Mennyi könyvet olvasol évente?

2. pont A szegény emberek időarányosan kapják a fizetésüket a gazdag emberek eredmény-centrikusan. 

Vegyük például, hogy egy KFC-ben dolgozol,lehet, hogy te vagy a legjobb padlótisztító a világon, de milyen értéket adsz a KFC-nek?

A gazdag emberek az eredmények függvényében kapnak pénzt, nem a befektetett idő után. Vegyünk egy példát, 1 évet dolgozunk egy terméken, hogy tökéletes legyen, majd mikor kitesszük a piacra, , kiderül nem veszik az emberek, a világot nem érdekli a mi termékünk. Ebben az esetben nem keresünk pénzt. Senkit nem fog érdekelni mennyi időt és energiát töltöttünk az adott termék elkészítésével. Ami érdekli az embereket az-az eredmény, ha jó lett megveszik és sok pénzt keresünk, ha rossz az adott termék akkor senki nem fogja megvenni mi pedig nem keresünk pénzt. Ezért is van,hogy a világon a legjobban fizetett sportolók, nem azután kapják a fizetésüket, hogy mennyit gyakorolnak, edzenek, hanem a teljesítményük alapján kapják a pénzüket. 

3. pont A szegény emberek mindig másokat okolnak a szerencsétlenségükért. A gazdag emberek vállalják a felelősséget a tetteikért illetve a bukásaikért.

 A szegény emberek azt szokták mondani valaki más miatt kerültek ilyen helyzetbe, a gazdaságot a kormányt vagy éppen a főnöküket okolják a kialakult helyzetért minden esetben találnak valakit aki miatt ebbe az állapotba kerültek ahol most tartanak, soha nem ők a hibásak.

Ezzel szemben a gazdag emberek felelősséget vállalnak a tetteikért. Ha az életed rossz az a te hibád, ha nem keresel pénzt az a te hibád. Vállald a felelősséget a cselekedeteidért. Ha elkezdesz így élni erőt fogsz nyerni, kapni a változáshoz. Emlékezz a béna emberek mindig hibáztatnak valakit.

4. pont A szegény emberek a spórolásra koncentrálnak. A gazdag emberek  a befektetésekre koncentrálnak.

Tudod mit? Ne vegyél reggel kávét a Starbucks-ból, próbálj spórolni egy kis pénzt itt és ott is. Ne repülj 1.osztályon, repülj a turista osztályon. Mint látjátok a szegény emberek mindenhol próbálnak spórolni egy kis pénzt. De a képlet úgy néz ki: ha spórolsz 100 forintot az még mindig 100 forint marad. Nem leszel gazdag attól, hogy 100 forintokat spórolsz. Nem megtakarítási problémáid vannak hanem bevételi. Több pénzt kéne keresned, hogy befektetéseket tudj csinálni és ha többet keresel nyilván többet is tudsz költeni.

5. pont A szegény emberek azt gondolják mindent tudnak. A gazdag emberek folyamatosan tanulnak. 

Láthatod, hogy a szegény emberek mindig nagyon nagyképűek, ők mindig elakarják mondani a véleményüket , a politikáról, a sportról, a világról, mindenről ami körül veszi őket.

Ezzel szemben a gazdagok alázatosak, mindig tanulni akarnak. Ők mindig hallgatnak, kérdéseket tesznek fel amikből utána tudnak tanulni, könyveket olvasnak, folyamatosan tanulnak, ahelyett, hogy mindenről véleményeket formálnának és azt hangoztatnák. Tudod miért van az, hogy a szegény embereknek mindig mindenről megvan a véleményük? Mert ez az egyetlen út,hogy figyelmet kapjanak.

6. pont A szegény emberek szerint a pénz az ördögtől való. A gazdag emberek pedig azt gondolják a szegénység, nyomorúság való az ördögtől.

Sokat hallhattad a mondást, hogy "a pénz az ördögtől való", de ez nem igaz, a pénz hiánya való az ördögtől. Azt szeretném, ha megnéznéd a legszegényebb szomszédodat. Csak gondolj ezekre a területekre: bűncselekmény, drogok, problémák, és minden ilyen fajta dologra. Az emberiség történelmében egy bankot sem rabolt ki olyan ember aki egy Rolls-Royce-ból szállt volna ki, az ilyen dolgok mind a túlélésért mennek, a pénz hiánya miatt van. A pénz magában természetes. A pénz egy eszköz te döntöd el, hogy jóra, vagy rosszra fogod használni, ez mind tőled függ.

7.pont A szegény embereknek lottó mentalitása van. A gazdag embereknek pedig cselekvés orientált gondolkodása van.

Sok ember azt gondolja az egyetlen út a gazdagsághoz, ha lottó szelvényt vásárol. Annak ellenére, hogy tudják az esélye, hogy megnyerik a főnyereményt körülbelül egyenlő a nullával, de mégis megveszik. Ilyenkor magát az érzést veszik meg, remélem, hogy nyerni fogok és így megtudom venni azt a házat, ki fogok lépni a munkámból, elmegyek nyaralni. 

Ezzel szemben a gazdagok úgy gondolják tenni kell az anyagi jólétért. Abban hisznek ami történik az hozzájuk tartozik. Ők úgy gondolkodnak, "Én fogom ezt elérni", "Én fogom magam sikeressé tenni", "Nincs szükségem egy 3. dologra ami ezt elősegíti és különösen egy lottó jegyre nem vagyok rászorulva".

 Sokunk bizonyára elgondolkozott már azon, hogy a munkáltató korlátozhatja e a szabad véleménynyílvánításunkat illetve a magánéletünket?

A válasz az, hogy bizonyos szinten igen, mivel a törvény szerint a munkavállaló magatartásával nem veszélyezteti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit és jó hírnevét illetve, a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást mellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. 

Mit is jelent ez?A legegyszerűbben egy példán keresztül lehet szemléltetni: Tegyük fel, hogy Józsi egy erősen jobboldali politikai nézeteket követő kávézóban dolgozik mint pultos, és a vendégek is teljesen jobboldali nézetekkel rendelkeznek. Józsi amellett, hogy pultos szabadidejében blogot ír, amin keresztül teljesen a baloldali politikai nézeteket támogatja. 

Felmerül a kérdés a munkáltató korlátozhatja-e Józsinak a blogírási tevékenységét? A válasz határozottan igen! Vizsgáljuk meg miért, mivel mint említettem Józsi egy köztudottan jobboldali nézetekkel rendelekező kávézóban dolgozik ezért Józsinak a hobbija ami a blog írás, veszélyezteti  a kávézó jó hírnevét. Képzeljük el a vendégeket amikor bemennek a kávézóba és tudatában vannak annak , hogy Józsi baloldali nézeteket vall nem pedig jobboldaliakat és ennek hangot is ad a blogján. Nyilván nem vennék jó szájízzel ezt, sőt lehet nem is járnának többet az említett helyre. 

Mint a példából is látszik a munkáltató korlátozhatja a szabad véleménynyílvánítását a munkavállalónak ha, az a munkáltatónak jó hírnevét vagy jogos gazdasági érdekeit sérti.